Lehet gerincsérvet hatékonyan kezelni manuálterápiával, Yumeiho-val?

Szeretnék választ adni egy gyakran felmerülő kérdésre:
„Ha gerincsérvem van, segíthet rajta a manuálterápia vagy a Yumeiho?”

A rövid válasz: sok esetben igen — de nem minden esetben.
A hosszabb válaszhoz érdemes megérteni, mi történik valójában a gerincben, és hogy mikor segíthet a konzervatív kezelés, és mikor szükséges orvosi beavatkozás.

 

Mit nevezünk gerincsérvnek?

A köznyelvben szinte minden porckorong problémát „gerincsérvnek” nevezünk, de orvosi szempontból több különböző állapotról beszélünk.

A porckorong két fő részből áll:

  • kocsonyás belső mag (nucleus pulposus)
  • rostos külső gyűrű (annulus fibrosus)

Ha a porckorong károsodik, többféle elváltozás alakulhat ki:

  1. Porckorong előboltosulás (protrúzió)
    A porckorong fala meggyengül, és kissé kiboltosul, de még nem szakad át.
  2. Sérv (hernia)
    A rostos gyűrű átreped vagy átszakad, és a belső kocsonyás anyag a nyomás hatására kitüremkedik.
  3. Kiszakadt, levált sérv (sequestratio)
    A kiszakadt porckorongdarab leválik az eredeti helyéről, és a gerinccsatornába kerülve szabadon mozog.

 

Fontos különbség:
a protrúzió gyakran visszafordítható folyamat, míg a teljesen kiszakadt porckorong már szerkezeti károsodás.

 

Mit nevezünk porckorong-degenerációnak?

A legtöbb sérv nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye.

Ezt nevezzük degeneratív porckorong-elváltozásnak.

A folyamat lépései általában:

  1. A porckorong víztartalma csökken
  2. A rostos gyűrű megrepedezik
  3. A porckorong laposabb lesz
  4. Instabilitás alakul ki a csigolyák között
  5. kiboltosulás vagy sérv jelenik meg

Ezt a folyamatot gyorsíthatja:

  • ülő életmód
  • tartáshibák
  • egyoldalú terhelés
  • nehéz fizikai munka
  • hirtelen emelés
  • stressz okozta izomfeszülés

A gerinc tehát nem egyetlen „rossz mozdulattól” megy tönkre, hanem évek alatt kialakuló egyensúlyvesztés következménye.

 

Mikor lehet eredményes a manuálterápia vagy a Yumeiho?

A konzervatív kezelések – mint a manuálterápia, Yumeiho, gyógytorna – elsősorban a gerinc működését javítják, nem „visszanyomják” a sérvet.

A hatásmechanizmus több tényezőből áll:

  1. Izomegyensúly helyreállítása

A gerinc körüli izmok gyakran:

  • túlfeszülnek
  • vagy éppen legyengülnek

Ez növeli a porckorongokra jutó nyomást.

  1. Ízületi mozgás javítása

Ha egy csigolya beszűkült vagy blokkolt, a szomszédos szakasz túlterhelődik.

  1. Medence szimmetriájának helyreállítása

A Yumeiho szemlélet szerint:

A test szimmetriája kulcsfontosságú az egyenletes terheléshez, és az egészség megőrzéséhez.

Ha a medence elfordul vagy billen, az fokozott nyomást okozhat egyes porckorongokon.

  1. Idegi nyomás csökkentése

Ha a környező izmok ellazulnak és a mozgás javul, csökkenhet az ideggyök irritációja.

Ezért sok esetben a vendégek azt tapasztalják, hogy:

  • csökken a fájdalom
  • javul a mozgás
  • enyhül a kisugárzó tünet

 

Mikor kisebb az esély a javulásra?

Vannak olyan állapotok, amikor a manuális kezelések korlátozott eredményt hoznak.

Például ha:

  • a porckorong jelentősen elvékonyodott
  • a rostos gyűrű elmeszesedett
  • nagy méretű kizáródott sérv van jelen
  • súlyos idegi nyomás alakult ki
  • gyenge, leépült az izomzat (izomsorvadás)
  • több szegmentum degenerált

Ilyenkor a kezelés inkább tünetcsökkentő, mint szerkezetet javító.

 

Milyen tünetek indokolhatják a műtétet?

A legtöbb gerincsérv nem igényel műtétet.

A szakirodalom szerint a betegek 80–90%-a konzervatív kezeléssel javul.

Azonban vannak figyelmeztető tünetek, amikor idegsebészeti vizsgálat szükséges.

Ilyenek például:

  1. Progresszív izomgyengeség

Ha a láb gyengülni kezd vagy „leesik”.

  1. Súlyos idegi tünetek

Például:

  • zsibbadás
  • érzéskiesés
  • reflexkiesés
  1. Cauda equina szindróma (ritkább, de sürgős állapot)

Tünetei lehetnek:

  • vizelet-visszatartási zavar
  • székletürítési zavar
  • gáttáji érzéskiesés

Ez azonnali műtéti indikáció.

 

Mit érdemes tudni a valós gyógyulásról?

Sok ember azt várja, hogy egy kezelés:

„visszateszi a porckorongot a helyére”.

A valóság ennél összetettebb.

A cél inkább az, hogy:

  • csökkentsük a terhelést a sérült porckorongon
  • helyreállítsuk a mozgást
  • megszüntessük az izomvédelmi görcsöket
  • javítsuk a testtartást

A testnek ugyanis jelentős öngyógyító képessége van, ami jobban működik, ha a megfelő körülményeket meg tudjuk teremteni.

Sok sérv:

  • zsugorodik
  • felszívódik
  • vagy tünetmentessé válik

ha a terhelési viszonyok javulnak.

 

Akkor érdemes konzervatív kezeléssel próbálkozni?

A gerincsérv kezelése nem fekete-fehér kérdés.

A manuálterápia és a Yumeiho akkor lehet igazán hatékony, ha:

  • a porckorong még nem súlyosan károsodott
  • nincs jelentős idegi nyomás
  • a probléma fő oka izom- és mozgásrendszeri egyensúlyzavar

Ilyenkor a kezelés segíthet:

  • csökkenteni a fájdalmat
  • javítani a mozgást
  • megelőzni a romlást
  • megteremtenteni az öngyógyulást segítő feltételeket

A legfontosabb pedig:
nem csak a sérvet kezeljük, hanem az egész test egyensúlyát.

Patikában készített kenőcs fájdalomcsillapító hatással

Mit tartalmaz ez a patikában készített kenőcs, és mikor segíthet?

Egyik páciensemtől kaptam ezt a magisztrális, azaz gyógyszertárban készített kenőcs receptet, amelyet megosztok Önnel ebben a bejegyzésben. Elmagyarázom, mi van benne, hogyan hat, mikor lehet hasznos, és mire kell különösen odafigyelni.

Mivel vényköteles alapanyagokból áll, elkészítéséhez minden esetben orvosi ellenjegyzés szükséges.

 

A RECEPT

Natrii fluorati 0,05 g

Ung. hydrophili nonionici 77.0 g

Tetracain. chlor. 0,8 g

Ephedr. chlor.  1,6 g

Alum.acet.tart.sol. 8,0 g

Aetherol. menthae pip. 0,8 g

 

Mi az a magisztrális kenőcs?

A magisztrális gyógyszer nem gyári termék, hanem orvosi recept alapján, gyógyszertárban készül.

Előnye, hogy:

  • célzott hatóanyagokat tartalmaz,
  • az adott panaszra állítják össze,
  • akkor is segíthet, amikor a szokásos krémek már nem elegendők.

Ugyanakkor ezek erős hatású készítmények, ezért fontos érteni, mit és miért használunk.

 

 

Betegtájékoztató – Patikában készített kenőcs

 

Mi ez a készítmény?

Ez egy gyógyszertárban, egyedileg készített kenőcs, amely fájdalomcsillapító, duzzanat- és gyulladáscsökkentő hatású.
Az ilyen formulák elsősorban akut panaszok rövid távú enyhítésére szolgálnak.

 

Mire használható?

Az alkalmazás módját és területét mindig orvosi javaslat határozza meg.
Általában olyan helyzetekben kerül szóba, ahol:

  • fájdalom vagy égő érzés jelentkezik,
  • duzzanat, irritáció áll fenn,
  • gyors, helyi hatás szükséges.

Nem hosszú távú megoldás, hanem átmeneti tünetcsökkentés.

 

 

Alkalmazás

 

Használat módja

Naponta 1–2 alkalommal, vékony rétegben vigye fel az érintett területre, tiszta kézzel vagy steril eszközzel.
Kis mennyiség elegendő, erős bedörzsölés nem szükséges.
Használat után kézmosás javasolt.

 

Kezelés időtartama

Csak rövid ideig, általában néhány napig alkalmazható.
Ha 5–7 nap alatt nincs javulás, orvosi kontroll szükséges.

 

 

A patikában készített kenőcs összetétele

Mit tesznek bele, és miért?

 

🔹 Hidrofil, nemionos kenőcsalap

Ez a hordozóanyag – egy könnyen felszívódó, nem zsíros, nyálkahártyán is alkalmazható kenőcsalap, amely a hatóanyagok egyenletes eloszlását segíti.

🔹 Tetrakain-hidroklorid – helyi érzéstelenítés

Gyors és hatékony fájdalomcsillapító.
Csökkenti az égő, szúró, kellemetlen érzést, mert gátolja az idegsejtek membránján keresztüli nátriumion-áramlást, így blokkolja a fájdalominger továbbítását.

🔹 Efedrin-hidroklorid – duzzanatcsökkentés

Érszűkítő hatású, ezért segít:

  • a duzzanat csökkentésében,
  • a vérbőség mérséklésében,
  • a váladékozás csillapításában.

Ugyanakkor stimulálja a szív- és érrendszert, emelheti a vérnyomást és a pulzust, ezért szív- és vérnyomásproblémák esetén különös óvatosság szükséges.

🔹 Alumínium-acetotartrát oldat – összehúzó és gyulladáscsökkentő hatás

Enyhe fertőtlenítő és adsztringens (szövetösszehúzó) tulajdonságú, régóta alkalmazott hatóanyag.
Elsősorban bőrgyulladás, ekcéma, rovarcsípés és viszketés esetén ismert, de hűsítő kenőcsökben is gyakori összetevő.

Hatásai:

  • szárítja a nedvező területet,
  • összehúzza a szöveteket,
  • csökkenti az irritációt és a gyulladást.

🔹 Nátrium-fluorid – enyhe antiszeptikus védelem

Segít mérsékelni a kórokozók elszaporodását az érzékeny területen, támogatva a helyi gyógyulási folyamatokat.

🔹 Borsmenta-illóolaj – hűsítő komfortérzet

Azonnali hűsítő, frissítő érzetet ad, és enyhe fájdalomcsillapító hatással is hozzájárul a komfort javításához.

 

Fontos figyelmeztetések

Ez nem kozmetikum, hanem hatóanyagokat tartalmazó gyógyszeres kenőcs.

Fokozott óvatosság szükséges:

  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • magas vérnyomás,
  • pajzsmirigy-túlműködés,
  • zöldhályog,
  • gyermekkor,
  • terhesség és szoptatás esetén.

Lehetséges mellékhatások:

  • helyi égő, csípő érzés,
  • bőrpír, irritáció,
  • ritkán szívdobogásérzés vagy nyugtalanság.

Szokatlan tünet esetén a kezelést fel kell függeszteni, és orvoshoz kell fordulni.

 

Nem ez a végső megoldás

A gyógyszeres fájdalomcsillapítás egy hasznos eszköz, a modern kor fontos találmánya.
Egy ilyen kenőcs:

  • csökkenti a tüneteket,
  • megkönnyíti a mozgást,
  • időt ad a kiváltó okok kezelésére.

Derékfájásnál vagy tartós panaszoknál a fő kérdés:
mi okozza a fájdalmat, és hogyan lehet tartós javulást elérni?

Ebben tudok segíteni.

Egy kis anatómia – Mi tartozik a derékhoz?

A derék anatómiai felépítése

 

Az anatómia az emberi test felépítésével foglalkozó tudományág. Azt vizsgálja, hogy milyen részekből áll a test, hol helyezkednek el ezek a struktúrák, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Amikor pácienseim derékfájásról panaszkodnak, és megkérem őket, hogy mutassanak rá a pontos helyére, gyakran eltérő területeket jelölnek meg. Van, amikor nem tudják meghatározni, illetve nagyobb területre terjed ki az érzékenység.

A derék nem egyetlen pont, hanem egy összetett anatómiai és funkcionális terület. Ahhoz, hogy megértsük a derékfájás okait, először érdemes tisztázni, hogy mi tartozik a derékhoz.

 

A derék csontos alapja

Az ágyéki gerinc (lumbális szakasz)

A derék központi eleme az ágyéki gerinc, amely öt csigolyából áll (L1–L5).

Feladata:

  • a felsőtest súlyának viselése,
  • a törzs hajlítása, nyújtása, oldalra döntése,
  • a terhelés továbbítása a medence felé.

A csigolyák közötti rugalmas porckorongok “lengéscsillapítóként” működnek, tompítják a gerincet érő ütéseket, és lehetővé teszik a mozgást.

A keresztcsont és a medence kapcsolata

Az ágyéki gerinc felül a háti csigolyákkal folytatódik, amelyekhez már bordák is kapcsolódnak. Alul a háromszög alakú keresztcsonttal találkozik, amely a két csípőcsonttal együtt alkotja a medencét (pelvis).

A keresztcsont gyakorlatilag öt, egymással összenőtt csigolyából áll, amihez az erős szalagokkal rögzített sacroiliacalis (SI) ízületeken keresztül kapcsolódnak a csípőcsontok.

  • stabilitást ad,
  • elosztja a terhelést a gerinc és az alsó végtagok között.

Fontos tudni, hogy a deréktáji fájdalmak egy része nem a gerincből, hanem ebből a területből indul ki.

 

A derék izomrendszere

A derék stabilitását nem csak a csontok biztosítják, hanem az őket körülvevő izmok és kötőszövetek.

Mély stabilizáló izmok

Ezek az izmok folyamatos, alacsony intenzitású munkát végeznek, és a gerinc védelmét szolgálják:

  • haránt hasizom (transversus abdominis)
  • mély hátizmok (multifidus)
  • rekeszizom
  • medencefenék izmai

Együttműködésük nélkül a derék könnyen túlterhelődik.

Felületes, nagyobb izmok

Ezek az izmok végzik a látványosabb mozgásokat, és gyakran válnak feszessé:

  • gerincfeszítő izmok
  • négyszögű ágyékizom (quadratus lumborum)
  • széles hátizom
  • farizmok

Állapotuk jelentősen befolyásolja, hogyan terhelődik az ágyéki szakasz.

A derékhoz kapcsolódó alsó végtagi izmok

Bár sokan nem gondolnak rá, a derék működését erősen befolyásolják:

  • a csípő körüli izmok,
  • a combhajlítók,
  • a csípőhorpasz izom (iliopsoas).

Ezek az izmok a medencén keresztül közvetlen kapcsolatban állnak a derékkal.

A derék mint funkcionális egység

Anatómiai szempontból a derék:

  • csigolyákból,
  • porckorongokból,
  • ízületekből,
  • izmokból és kötőszövetekből áll.

Ezek nem külön-külön, hanem egy rendszerként működnek. Ha ennek a rendszernek az egyensúlya felborul, a fájdalom előbb vagy utóbb megjelenik.

 

👉 Folytatás következik…

A következő részben megnézzük:

  • milyen elmozdulások alakulhatnak ki ebben a rendszerben,
  • milyen degeneratív elváltozások gyakoriak a derék területén,
  • és miért fájhat a derék akkor is, ha a lelet „csak enyhe eltérést” mutat.

Hideg idő és derékfájás

Lumbágó Blog – közérthetően a derékfájás okairól és megoldásairól

Ahogy beköszönt a hideg idő, sok derékfájós ember ugyanazt tapasztalja: reggel nehezebb kiegyenesedni, merevebb a derék, a régi „becsípődések” újra jelentkeznek, és a krónikus fájdalom is felerősödhet. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, hogy mindez csak véletlen egybeesés-e, vagy valóban van kapcsolat a hideg időjárás és a derékfájás között.

A válasz egyértelmű: igen, van összefüggés, mégpedig több, egymással összefonódó ok miatt.

 

Hideg hatására fokozódik az izomfeszülés

A hideg hatására a szervezet természetes védekező reakciója az összehúzódás. Az izmok feszesebbé válnak, csökken a vérkeringés, romlik az oxigén- és tápanyagellátás. A derék környéki mélyizmok ilyenkor könnyebben bemerevednek, túlfeszülnek, sokszor szinte állandó védekező görcsbe kerülnek. A didergés egy hőt termelő izommunka, ami szintén izomtúlműködést eredményez. Ez mind önmagában is fájdalmat okozhat, de a már meglévő problémák esetén a panaszok különösen gyorsan felerősödhetnek.

 

Ízületek és szalagok hidegben

A hideg nemcsak az izmokra, hanem az ízületekre és a szalagokra is hatással van. Ilyenkor az ízületi folyadék mozgékonysága csökken, az ízületek „hidegnek” és „szárazabbnak” érződnek, a szalagok pedig rugalmatlanabbá válnak. Ennek következménye, hogy felálláskor belenyilallhat a fájdalom, hirtelen mozdulatnál „megakad” a derék, reggel pedig sokkal rosszabb állapotot érzünk, mint a nap későbbi szakaszában. A feszes izomzat kimozdíthatja a csigolyákat, a medencét, ami akár idegbecsípődéshez is vezethet.

 

Kevesebb mozgás, nagyobb derékterhelés

A hideg hónapokkal együtt jár az is, hogy kevesebbet mozgunk. Rövidebbek a séták, több az ülés, fetrengés, és gyakran háttérbe szorul a rendszeres testmozgás. A derék azonban nem szereti a mozdulatlanságot. Mozgáshiány esetén gyengülnek a tartóizmok, romlik a medence és a gerinc közötti egyensúly, és megnő a porckorongokra nehezedő nyomás. Ez sokaknál azt eredményezi, hogy az addig lappangó vagy enyhe derékfájás hirtelen aktívvá válik.

 

Régi sérülések és degeneratív elváltozások érzékenyebbé válnak

Különösen érzékenyen reagálnak a hideg időre azok, akiknek korábban már volt lumbágójuk, illetve porckorongproblémájuk, medencebillenésük vagy gerincferdülésük van. Ilyenkor gyakran nem arról van szó, hogy a gerinc állapota hirtelen romlana, hanem arról, hogy az izmok nem tudnak megfelelően kompenzálni, az idegrendszer érzékenyebbé válik, és a test tartalékai gyorsabban kimerülnek. A hideg tehát felerősíti a már kibillent egyensúlytalanságokat.

 

Mit tehetsz derékfájás ellen hideg időben?

A derékfájás megelőzése és csökkentése hideg időben tudatos odafigyelést igényel. Fontos, hogy a deréktáj melegen legyen tartva, hiszen a réteges öltözködés és akár egy egyszerű derékmelegítő is sokat segíthet az izmok ellazításában. Ugyanilyen lényeges a mindennapi, rendszeres mozgás. Nem intenzív edzésre kell gondolni, hanem sétára, könnyű mobilizáló gyakorlatokra és reggeli átmozgatásra. A merev derék nem pihenést kér, hanem okos, kíméletes mozgást.

 

Figyelj a testtartásodra

A testtartásra is érdemes fokozottan figyelni. Télen a vastagabb ruházat miatt gyakran észrevétlenül görnyedtebbé válik az ülés, előrecsúszik a fej, a medence pedig kedvezőtlen helyzetbe kerül. Ez mind plusz terhelést ró a derékra, és hosszabb távon tovább erősítheti a panaszokat.

 

Ne csak a fájdalmat kezeld, hanem az okát

Ha a derékfájás rendszeresen visszatér, hideg időben mindig rosszabb, és „ismerős módon” jelentkezik, akkor nagy eséllyel nem pusztán izomfáradásról van szó, hanem statikai egyensúlytalanságról. Ilyenkor nem elegendő csak a fájdalmat kezelni, az okokat is rendezni kell. Ebben nyújt hatékony segítséget a Yumeiho terápia, amely a medence helyzetének korrekciójával, az izomfeszülések oldásával és a gerinc terhelésének javításával hosszú távon is csökkentheti a panaszokat.

 

Tehát a hideg idő és derékfájás között valóban van összefüggés

A derékfájás nem az időjárás hibája, hanem egy jelzés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a test egyensúlya felborult. Ha megértjük ezt a jelzést, a hideg hónapok sem kell, hogy a fájdalomról szóljanak. Ilyenkor az izmok, ízületek és idegek érzékenyebbé válnak, ezért tudatos mozgással, megfelelő melegen tartással és célzott terápiával sokat tehetünk a fájdalom csökkentéséért és elkerüléséért.

 

Műtét után irány a masszőr! – újságcikk

2012 februárjában megjelent egy cikk a Meglepetés Magazinban, aminek elkészítéséhez asszisztáltam masszázs szakértőként:

 

Műtét után irány a masszőr!

A masszázs nem csak kellemes kikapcsolódás. Egy-egy komolyabb betegség, műtét után, ha hozzáértő kezek közé kerülünk, sokkal gyorsabban felépülhetünk, elfelejthetjük a sebek okozta kellemetlenségeket.

 

Fontos, hogy jól válasszunk

„Masszázsra járni nem csak azért érdemes, mert ellázít, és megnyugtat. Akár gyorsabban meg is gyógyulhatunk tőle” – kezdi Bogschütz Ákos, gyógymasszőr. „A tapasztalatok azt mutatják, Magyarországon az orvosok és a szakemberek inkább a gyógytornát fogadják el és alkalmazzák a műtét utáni rehabilitáció során. De szerencsére lassan-lassan kezdik felismerni a gyógymasszázs nyújtotta lehetőségeket is. Masszőrökből egyre nagyobb a kínálat, de a műtét utáni felépülés esetében különösen fontos, hogy képzett, tapasztalt szakemberhez forduljunk” – javasolja a terapeuta.

 

Hogyan hat a masszázs?

Bármilyen műtét után nehezünkre esik a legkisebb mozgás is, úgy érezzük, minden mozdulat fáj. A feszes, letapadt izmokban futó hajszálerekbe nem jut elég vér, illetve oxigén. A különböző mérgek lerakódnak, az izom működése romlik, az izomrostok összetapadnak, a műtét utáni gyógyulás lassul. „A masszázs legfőbb hatása, hogy fokozza a vérkeringést az izmokban. Ezáltal megnő szervezetünkben a friss oxigén és a tápanyagok szállítása, sőt a sejtekben, szövetekben lerakódott salakanyagok is gyorsabban távoznak. Mindez fontos része a műtött testrész regenerálódásának, megújulásának. A masszázzsal serkenthetjük testünk természetes öngyógyító képességét is” – állítja a szakember. Mindemellett pszichés hatása sem elhanyagolható. A masszázs kellemesen ellazít és megnyugtat, hiszen az emberi érintés mindenkinek jólesik, a beteg ilyenkor biztonságban érzi magát. Ebben a pozitív, kiegyensúlyozott mentális állapotban a gyógyulás is sokkal eredményesebb. „Azt azonban fontos betartani, hogy műtét után hat hétig nem szabad az adott területet masszírozni, legfeljebb körülötte. A megfelelő fogásokat alkalmazva azonban így is hatással lehetünk a gyógyulási folyamatra” – hangsúlyozza a szakértő.

 

Tudta?

Ha törés vagy gipszelés miatt nem lehet hozzáférni az adott testrészhez, akkor a másik oldal kiadós kezelésével hatást gyakorolunk a beteg oldalra is, vagyis olyan, mintha azt is megmasszíroztuk volna.

 

Tipp:

A masszázs nem csak belső sérülések esetén hat gyógyítóan. A hegesedést is szépen lehet kezelni vele, szebben gyógyul a seb, megelőzhető a hegburjánzás.

 

Mikor alkalmazható

„A masszázs sok esetben segít: többek között csípőprotézis- műtét, törések, térdszalag szakadás, de bármely műtét után alkalmazható, mert a sok fekvés, az aktivitás hiánya miatt az izomzat gyengül, sorvad, és a masszázs, mint passzív mozgás ellensúlyozza ezt a folyamatot. Sőt, számos orvosi beavatkozás, többek között a porckorongsérv- műtét is megelőzhető megfelelő, célzott terápiával, masszázzsal. De műtét után is oda kell figyelni, mert sokan csak a fájdalom közvetlen okát szüntetik meg, a sérvhez vezető okokat és körülményeket nem veszik figyelembe. Ebből következik, és gyakran előfordul, hogy a szomszédos porckorongokon is sérv alakul ki” – figyelmeztet a Yumeiho-terapeuta, lumbágóspecialista.

 

Amikor tilos!

✘ daganatos megbetegedések

✘ gyógyszerekkel nem beállított magas vérnyomás

✘ csontritkulás esetén

 

Milyen gyakran ismételjük?

„A gyógyulás egy hosszabb folyamat, a kezelések egymásra épülnek, ezért érdemes egy 10-15 alkalmas kúrán részt venni, mert egy-két alkalom nem hoz jelentős javulást. A hatékonyság miatt a kúra elején érdemes heti 2-3 alkalommal kezelést kapni, aztán 4-5 hét elteltével heti egy alkalomra áttérni. Én a félórás masszázsokban nem hiszek, tapasztalatom szerint nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy a páciens „megérkezzen”, ellazuljon, és befogadja a masszázst. Tehát az 50-60 perces kezeléseket tartom megfelelőnek” – tanácsolja a szakértő.

 

Tudta?

A siker nemcsak a terapeután múlik, hanem a páciens gyógyulásba vetett hitén is. A pozitív hozzáállás és az orvosok, szakemberek utasításainak fegyelmezett betartása segíti a felépülést. Ehhez hozzátartozik a házi feladatként kapott, személyre szabott testgyakorlatok mindennapos, lelkiismeretes végzése, ami gyógytorna és hatha jóga gyakorlatokból, illetve tibeti lámák által tanított gyógyító tornából áll.

A Yumeiho-terápia a keleti masszázstechnikák egyike, aminek célja a test szimmetriájának, harmonikus működésének fenntartása vagy visszaállítása, és a szervezet természetes öngyógyító, regenerációs képességének fokozása. Kínai és japán gyógymódokon alapulva különféle masszázstechnikákat, kiropraktikai elemeket és akupresszúrát egyesítő módszer, amely figyelembe veszi testi és energetikai rendszerünk szempontjait. Megelőzésre vagy belső szervi és mozgásszervi panaszok gyógyítására, műtét utáni felépüléshez önálló terápiaként vagy kiegészítő kezelésként is alkalmazható. Sokkal hatékonyabb fogásokkal dolgozik, mint a hagyományos gyógymasszázs, ami a svédmasszázs fogásait alkalmazza. Nagy előnye, hogy ha szükséges, ropogtatások, „csontkovácsolás” is része a kezelésnek. Mindez kényelmes ruhában történik.

 

Meglepetés Magazin 2012-02-02 cikk elkészítéséhez asszisztáltam szakértőként